Amit a diákok foglalkoztatássáról tudni érdemes

 • egyszerűsített foglalkoztatottként és

• háztartási alkalmazottként is.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25.
életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének5 (halasztás) időtartama alatt sem – ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági
hónaponként 433 700 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.
Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.
Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az
általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az
egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató
diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. Ha a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti előírásoknak és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Egyéb esetben a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
A munkaviszonyos tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj.
szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a
társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra például
táppénzre is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási
járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például
megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Költségelszámolás
A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia.
A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek nem járnak jelentős költséggel, ezért az adóalap számításakor a 10 százalék költséghányadot célszerű alkalmazni.
Az önálló tevékenység ellenértékének, tehát például a megbízási díj kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról.
Ha nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad
figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.

Személyi jövedelemadó és járulék

A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék. Ha azonban a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytóleltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.

Január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, 30 százaléka 60 000 forint. Hanem
egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2 000 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Egyszerűsített foglalkoztatás
A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló
• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
• 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell
fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem.
Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a
mentesített keretösszeget.
Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a
mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.
Filmipari statisztaként végzett Efo tv. hatálya alá tartozó, alkalmi munkából származó
bevételéből – maximum napi nettó 18 000 forint – nem kell jövedelmet megállapítania,
ezért erről bevallást sem kell benyújtania.
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak is a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást is kell adni a diáknak is.

Háztartási munka
A tanulók a szünetben gyakran vállalnak például korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának számítanak, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják.
Háztartási munka továbbá:
• a lakás takarítása,
• a főzés,
• a mosás,
• a vasalás,
• az otthoni gondozás és ápolás,
• a házvezetés,
• a kertgondozás.
Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik és a felsorolt munkák valamelyikét végzi,
akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított. Az így kapott jövedelme után nem kell
személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj
megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

Forrás : NAV