SZJA-bevallási határidők 2023
Blog
2023.-ban igénybe vehető SZJA kedvezmények
2023. január hónapban a munkáltatónk felé nyilatkozatott kell tenni , hogy melyik adókedvezményekre vagyunk jogosultuk és ezek közül mit kívánunk évközben érvényesíteni.
Melyek ezek a kedvezmények?
1. négy vagy több gyermekes anyák adóalap-mentessége
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
- családi pótlékra jogosult, vagy
- családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
Adóbevallásában felkel tüntetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét , a jogosultság kezdő és záró dátumát.
Erre vonatkozóan munkáltatónk felé benyújtandó nyilatkozat – Adóelőleg-nyilatkozat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséről :
2. 25 év alattiak adómentessége
25 év alatti munkavállaló esetében a munkáltató automatikusan köteles az adómentességet figyelembe venni. Csak abban az esetben térhet el ettől ha erről a munkavállaló nyilatkozik.
Nyilatkozat a 25 év alatti fiatalok kedvezményének részben vagy egészben történő
érvényesítésének mellőzéséről :
3. 30 év alatti anyák adómentessége – 2023. január 1.-től
30 év alatti anyák kedvezményére jogosult aki
- a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
- b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
Fontos megemlíteni, hogy a 2013. január 1. után született gyermekek vehetők figyelembe.
Adóelőleg-nyilatkozat a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről :
4. személy adóalap-kedvezmény
Személy adóalap-kedvezmény igénybe vételére az a magánszemély jogosult a súlyosan fogyatékos illetve tartós betegségben szenved. Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről a 335/2009.(XII.29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségekben szenved.E
Ez havonta 2023.ban 232.000Ft minimálbér esetén havi 77.256 ft adóalap kedvezményt azaz 11.588 forint adó megtakarítást jelent.
Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről :
5. első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményére a házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. (A kedvezményt a bejegyzett élettársak is igénybe vehetik .) A kedvezmény legfeljebb 24 hónapon keresztül érvényesíthető. Havi összege 33 335 Ft.
Adóelőleg-nyilatkozat az első házasok kedvezményének érvényesítéséről :
6. családi adó és járulékkedvezmény
Családi adókedvezményre jogosultság feltételeiről az alábbi adóelőleg nyilatkozatban olvashatunk.
A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, két eltartott esetén 133 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.
Minimálbér / garantált bérminimum változása 2023
2023. január 1.-től a minimálbér 200.000 forintról 232.000 forintra a garantált bérminimum 260.000 forintról 296.400 forintra nő.
Minimálbér : kötelező legkisebb munkabér, teljes munkaidőben foglalkoztatott azaz 8 órában alkalmazott munkavállaló esetében ezt minimálisan meg kell kapnia.
Garantált bérminimum : garantált bérminimum annak a munkavállalónak jár aki rendelkezik középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, és az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve.
Erre vonatkozó részletes szabályozás 573/2022. (XII. 23.) sz kormányrendeletben olvashatunk.
A minimálbér és a garantált bérminimum változása az alábbi juttatások változását hozta magával.
Változik
a GYED -legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 324 800 forint.
a diplomás GYED– a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a havi alapképzésben résztvevők számára a minimálbér 162 400 forint, a mesterképzésben résztvevők számára a minimálbér 91 százaléka, 211 120 forint
Táppénz – maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része azaz 15.466 forint
GYOD – a minimálbér 100%-a azaz 232.000 forint / hó
Álláskeresési járadék maximálisan kifizethető összege 232.000 forint / hó
További hasznos információkat olvashatsz: www.akonyvelom.hu -n vagy a Könyvelöm facebook oldalán.
2022 KATA
Nyári szabadság kiadásának szabályai
Kinek, hány nap szabadság jár?
A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet kérni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.
Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz. Pótszabadság a következők szerint jár:
- Életkor után: Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár és így tovább. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
- Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
- „Apaszabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
- Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
- Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
- Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.
A szabadság bejelentése, kiadása
A munkavállaló évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényét a dolgozónak 15 nappal korábban be kell jelentenie.
Amennyiben nincs eltérő megállapodás, akkor a szabadságokat úgy kell kiadni, hogy az alkalmazott naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól.
Olyan is előfordulhat, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén meghiúsul a szabadság. A munkáltató:
- a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
- a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
- kollektív szerződés esetén, pedig a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő március 31-ig adhatja ki.
Ha a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésével felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
Átvihető -e a szabadság a következő évre?
A szabadságokat az esedékesség évében kell kiadni, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor ez nem lehetséges:
- ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, ekkor az adott évből még hátralevő időre járó szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
- ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot esedékességének évében kiadni, úgy a szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. A munkavállaló oldalán felmerült ok minden olyan körülmény, amely nem teszi lehetővé a szabadság kiadását különösen azért, mert a munkaviszony valamely jogcímen szünetel. Így ha például a munkavállaló szülési, majd a gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke hároméves koráig, akkor részére – a fizetés nélküli szabadság megszűnésének évét megelőző esztendőkben megszerzett jogosultság alapján meghatározott mértékű szabadságot – kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő legfeljebb 60 napon belül. (Legtöbbször az anyukák a felhalmozódott szabadság kiadását kérik a tényleges munkába (vissza)lépés előtt. )
- ha a szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot, az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot.
- a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása (pl. baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzés, elhárítása) esetén kollektív szerződés rendelkezése alapján a szabadság legfeljebb egynegyede legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki [Mt.123. § (2)–(6) bekezdés].
- munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkáltató az életkor alapján járó pótszabadságot [Mt. 117. §] az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6)]. bekezdés]. E megállapodás csak az adott naptári évre köthető meg. Igény esetén a következő esztendőben újra kell kötni.
Vátozás…
2022. július 1-től keletkezett Efo tv. szerinti jogviszonyok esetében a közteherfizetést a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapul vételével kell megállapítani:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér
0,5%, azaz 2022-ben napi 1.000 Ft
– alkalmi munka esetén a minimálbér
1%-a, azaz 2022-ben napi 2.000 Ft
– filmipari statiszta esetén a minimálbér
3%-a, azaz 2022-ben napi 6.000 Ft
Változás még, hogy a filmipari statiszta nettó jövedelme a jelenlegi szabályozás alapján (2022. június 30-ig) nem haladhatja meg a 18.000 Ft-ot, ez a korlát 2022. július 1-től hónap első napján érvényes minimálbér 12%-a lesz, azaz a 2022 évi minimálbérrel számolva 24.000 Ft. Az összeget 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
A magasabb közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.
Amit a diákok foglalkoztatássáról tudni érdemes
Ki dolgozhat diákként?
Fő szabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat.
A gyámhatóság előzetes engedélyével a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet az a diák is végezhet, aki a 16. életévét nem töltötte be.
Kell-e adóazonosító jel a munkavállaláshoz?
A munkavégzés bármely formájához szükséges az adóazonosító jel. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele vagy az adókártyáját elvesztette, akkor igényelhet
• az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) megfelelő menüpontjában (www.onya.nav.gov.hu), vagy
• a 22T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz.
Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpontból. 2.
Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában:
• munkaviszonyban,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződéssel,
• egyszerűsített foglalkoztatottként és
• háztartási alkalmazottként is.
Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25.
életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének5 (halasztás) időtartama alatt sem – ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie.
Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági
hónaponként 433 700 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.
Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.
Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az
általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az
egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató
diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.
Munkaviszony
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. Ha a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti előírásoknak és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Egyéb esetben a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
A munkaviszonyos tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj.
szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a
társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra például
táppénzre is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási
járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például
megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.
Költségelszámolás
A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia.
A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek nem járnak jelentős költséggel, ezért az adóalap számításakor a 10 százalék költséghányadot célszerű alkalmazni.
Az önálló tevékenység ellenértékének, tehát például a megbízási díj kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról.
Ha nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad
figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.
Személyi jövedelemadó és járulék
A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék. Ha azonban a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytóleltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.
Január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, 30 százaléka 60 000 forint. Hanem
egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2 000 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló
• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
• 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell
fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem.
Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a
mentesített keretösszeget.
Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a
mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.
Filmipari statisztaként végzett Efo tv. hatálya alá tartozó, alkalmi munkából származó
bevételéből – maximum napi nettó 18 000 forint – nem kell jövedelmet megállapítania,
ezért erről bevallást sem kell benyújtania.
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak is a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást is kell adni a diáknak is.
Háztartási munka
A tanulók a szünetben gyakran vállalnak például korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának számítanak, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják.
Háztartási munka továbbá:
• a lakás takarítása,
• a főzés,
• a mosás,
• a vasalás,
• az otthoni gondozás és ápolás,
• a házvezetés,
• a kertgondozás.
Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik és a felsorolt munkák valamelyikét végzi,
akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított. Az így kapott jövedelme után nem kell
személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj
megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.
Forrás : NAV
Amit az alkalmi munkáról tudni érdemes 2022-ben…
Az alkalmi munka -meghatározott időre szoló almalmi jellegel végzet munkavégzés. Leggyakrabban a turisztikai idénymunkák, illetve a mezőgazdasági munkák esetén alkalmazzák.
Típusai:
- mezőgazdasági idénymunka
- turisztikai idénymunka
- alkalmi munkavállalás
- filmipari statiszta
Egy naptári évben egy adott munkáltatónál egy munkavállaló maximum 120 napra alkalmazható mezőgazdasági idénymunka és turisztikia idénymunka esetén , míg alkalmi munka és filmipari munka esetében ez 90 nap.
Naptári napokat tekintve legfeljebb egymást követő 5 napot, hónapot tekintve 15 napot lehet dolgozni.
Az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása bejelentés köteles.
Az adóhatósághoz való bejelentéssel jön létre a jogviszony. Ezt a bejelentést a munkáltató az alábbi módokon teheti meg :
- ’1042E nyomtatványon
- 185 telefonszámon
- applikáció segítségével
Munkáltató közterhe:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a közteher 500 forint / nap
- alkalmi munka esetén 1000 forint / nap
- filmipari statiszta esetén 3000/ forint / nap a közteher.
A mukavállaló részére fizetendő bér
Egyszerű foglalkoztatás esetén az alkalmi munkavállaló bére az aktuális minimálbér 85százaléka, azaz szakképzettséget nem igénylő munkakörben nettó 978 forint / óra , szakképzettséget kívánó munkakörben ez a garantált bérminimum 87 százaléka vagyis nettó 1301 forint/ óra
Ha a munkavállaló a mentesített összeg feletti bérezésben részesül, akkor a megkapott bére és a mentesített összeg különbözete után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége és keletkezik. Ezt a jövedelmet az évenként benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie kell.
A tájékoztatás nem teljes körű, amennyiben könyvelőre lenne szüksége vagy kérdése van, kérem, hogy az iroda@vorosrita.hu .hu e-mail címen, vagy a +36-20-230-9682-s telefonszámon keressen meg!
Minimálbér2022
2022. Januártól a minimálbér 200.000 forintra, a garantált bérminimum 260.000 forintra emelkedik.
Elérhető az adótérítéshez a nyomtatvány – VISSZADO
Megjelent az adóvisszatérítéshez szükséges nyomtatvány- VISSZADO.
Kitölthető online a https://szjavissza.hu , vagy letölthető a https://nav.gov.hu/data/cms579862/VISSZADO.pdf oldalról ebben az esetben kitöltve a NAV ügyfélszolgálatán kell leadni.
A VISSZADÓ nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani. Csak abban az esetben tud a NAV 2022. február 15-éig utalni a NAV ha kitöltésre , leadásra, beadásra kerül a nyomtatvány. Abban az esetben ha ezt valaki elmulasztja nyilatkozatát benyújtani úgy 21SZJA bevallásában érvényesítheti 2022. május 20-áig.
További részletek: https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites
www.akonyvelom.hu 