Blog

Nyári szabadság kiadásának szabályai

Kinek, hány nap szabadság jár?

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet kérni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz. Pótszabadság a következők szerint jár:

  • Életkor után: Minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár és így tovább. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
  • Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
  • „Apaszabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
  • Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

A szabadság bejelentése, kiadása

A munkavállaló évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényét a dolgozónak 15 nappal korábban be kell jelentenie.

Amennyiben nincs eltérő megállapodás, akkor a szabadságokat úgy kell kiadni, hogy az alkalmazott naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Olyan is előfordulhat, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén meghiúsul a szabadság. A munkáltató:

  • a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
  • a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
  • kollektív szerződés esetén, pedig a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő március 31-ig adhatja ki.

Ha a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésével felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Átvihető -e a szabadság a következő évre?

A szabadságokat az esedékesség évében kell kiadni, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor ez nem lehetséges:

  • ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, ekkor az adott évből még hátralevő időre járó szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. 
  • ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot esedékességének évében kiadni, úgy a szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. A munkavállaló oldalán felmerült ok minden olyan körülmény, amely nem teszi lehetővé a szabadság kiadását különösen azért, mert a munkaviszony valamely jogcímen szünetel. Így ha például a munkavállaló szülési, majd a gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke hároméves koráig, akkor részére – a fizetés nélküli szabadság megszűnésének évét megelőző esztendőkben megszerzett jogosultság alapján meghatározott mértékű szabadságot – kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő legfeljebb 60 napon belül. (Legtöbbször az anyukák a felhalmozódott szabadság kiadását kérik a tényleges munkába (vissza)lépés előtt. )
  • ha a szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot, az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot. 
  • a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása (pl. baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzés, elhárítása) esetén kollektív szerződés rendelkezése alapján a szabadság legfeljebb egynegyede legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adható ki [Mt.123. § (2)–(6) bekezdés].
  •  munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkáltató az életkor alapján járó pótszabadságot [Mt. 117. §] az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6)]. bekezdés]. E megállapodás csak az adott naptári évre köthető meg. Igény esetén a következő esztendőben újra kell kötni.

Vátozás…

2022. július 1-től keletkezett Efo tv. szerinti jogviszonyok esetében a közteherfizetést a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapul vételével kell megállapítani:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér

  0,5%, azaz 2022-ben napi 1.000 Ft

– alkalmi munka esetén a minimálbér

1%-a, azaz 2022-ben napi 2.000 Ft

– filmipari statiszta esetén a minimálbér 

3%-a, azaz 2022-ben napi 6.000 Ft

Változás még, hogy a filmipari statiszta nettó jövedelme a jelenlegi szabályozás alapján (2022. június 30-ig) nem haladhatja meg a 18.000 Ft-ot, ez a korlát 2022. július 1-től hónap első napján érvényes minimálbér 12%-a lesz, azaz a 2022 évi minimálbérrel számolva 24.000 Ft. Az összeget 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

A magasabb közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.

Amit a diákok foglalkoztatássáról tudni érdemes

Ki dolgozhat diákként?

Fő szabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat.

A gyámhatóság előzetes engedélyével a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet az a diák is végezhet, aki a 16. életévét nem töltötte be.

Kell-e adóazonosító jel a munkavállaláshoz?

A munkavégzés bármely formájához szükséges az adóazonosító jel. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele vagy az adókártyáját elvesztette, akkor igényelhet

• az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) megfelelő menüpontjában (www.onya.nav.gov.hu), vagy

• a 22T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz.

Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpontból. 2.

 Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában:

• munkaviszonyban,

• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződéssel,

 • egyszerűsített foglalkoztatottként és

• háztartási alkalmazottként is.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25.
életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének5 (halasztás) időtartama alatt sem – ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági
hónaponként 433 700 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.
Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.
Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az
általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az
egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató
diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. Ha a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti előírásoknak és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Egyéb esetben a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
A munkaviszonyos tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj.
szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a
társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra például
táppénzre is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási
járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például
megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Költségelszámolás
A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia.
A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek nem járnak jelentős költséggel, ezért az adóalap számításakor a 10 százalék költséghányadot célszerű alkalmazni.
Az önálló tevékenység ellenértékének, tehát például a megbízási díj kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról.
Ha nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad
figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.


Személyi jövedelemadó és járulék


A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék. Ha azonban a 25 év alatti fiatal megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek és igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytóleltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.

Január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, 30 százaléka 60 000 forint. Hanem
egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2 000 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Egyszerűsített foglalkoztatás
A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• alkalmi munkára.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló
• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
• 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell
fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem.
Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a
mentesített keretösszeget.
Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a
mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.
Filmipari statisztaként végzett Efo tv. hatálya alá tartozó, alkalmi munkából származó
bevételéből – maximum napi nettó 18 000 forint – nem kell jövedelmet megállapítania,
ezért erről bevallást sem kell benyújtania.
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak is a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást is kell adni a diáknak is.

Háztartási munka
A tanulók a szünetben gyakran vállalnak például korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának számítanak, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják.
Háztartási munka továbbá:
• a lakás takarítása,
• a főzés,
• a mosás,
• a vasalás,
• az otthoni gondozás és ápolás,
• a házvezetés,
• a kertgondozás.
Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik és a felsorolt munkák valamelyikét végzi,
akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított. Az így kapott jövedelme után nem kell
személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj
megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

Forrás : NAV

Amit az alkalmi munkáról tudni érdemes 2022-ben…

Az alkalmi munka -meghatározott időre szoló almalmi jellegel végzet munkavégzés. Leggyakrabban a turisztikai idénymunkák, illetve a mezőgazdasági munkák esetén alkalmazzák.

Típusai:

  • mezőgazdasági idénymunka
  • turisztikai idénymunka
  • alkalmi munkavállalás
  • filmipari statiszta

Egy naptári évben egy adott munkáltatónál egy munkavállaló maximum 120 napra alkalmazható mezőgazdasági idénymunka és turisztikia idénymunka esetén , míg alkalmi munka és filmipari munka esetében ez 90 nap.

Naptári napokat tekintve legfeljebb egymást követő 5 napot, hónapot tekintve 15 napot lehet dolgozni.

Az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása bejelentés köteles.

Az adóhatósághoz való bejelentéssel jön létre a jogviszony. Ezt a bejelentést a munkáltató az alábbi módokon teheti meg :

  • ’1042E nyomtatványon
  • 185 telefonszámon
  • applikáció segítségével

Munkáltató közterhe:

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a közteher 500 forint / nap
  • alkalmi munka esetén 1000 forint / nap
  • filmipari statiszta esetén 3000/ forint / nap a közteher.

A mukavállaló részére fizetendő bér

Egyszerű foglalkoztatás esetén az alkalmi munkavállaló bére az aktuális minimálbér 85százaléka, azaz szakképzettséget nem igénylő munkakörben nettó 978 forint / óra , szakképzettséget kívánó munkakörben ez a garantált bérminimum 87 százaléka vagyis nettó 1301 forint/ óra

Ha a munkavállaló a mentesített összeg feletti bérezésben részesül, akkor a megkapott bére és a mentesített összeg különbözete után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége és keletkezik. Ezt a jövedelmet az évenként benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie kell.

A tájékoztatás nem teljes körű, amennyiben könyvelőre lenne szüksége vagy  kérdése van, kérem, hogy az iroda@vorosrita.hu .hu e-mail címen, vagy a +36-20-230-9682-s telefonszámon keressen meg!

Elérhető az adótérítéshez a nyomtatvány – VISSZADO

Megjelent az adóvisszatérítéshez szükséges nyomtatvány- VISSZADO.

Kitölthető online a https://szjavissza.hu , vagy letölthető a https://nav.gov.hu/data/cms579862/VISSZADO.pdf oldalról ebben az esetben kitöltve a NAV ügyfélszolgálatán kell leadni.

A VISSZADÓ nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani. Csak abban az esetben tud a NAV 2022. február 15-éig utalni a NAV ha kitöltésre , leadásra, beadásra kerül a nyomtatvány. Abban az esetben ha ezt valaki elmulasztja nyilatkozatát benyújtani úgy 21SZJA bevallásában érvényesítheti 2022. május 20-áig.

További részletek: https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites

2022. Adóvisszatérítés részletei

A tegnapi nap folyamán megjelent a közlöny ( 179.sz.) ami részlesebben foglalkozik a jövő évi adó visszatérítésekkel.

  1. Mindkét szülő jogosult lesz a visszatérítésre ha mindketten jogosultak 2021.-ben a családi adókedvezmény igénybevételére. ( HA csak az egyikük volt jogosult akkor csak az egyikük veheti igénybe.)
  2. Az év közben befizetett és adót fogják visszatéríteni február 15.-ig.
    2021. december 31.-ig lehet nyilatkozni, hova szeretnénk ( milyen számlaszámra, címre) szeretnénk visszakérni az adót. Ha nem nyilatkoznunk a NAV nem tudja hova visszaadni.
    Az ehhez szükséges nyomtatvány 2021.október 31.-én jelenik meg.
  3. A KSH decemberben közzétett átlagkeresetnek a 15%-a lesz a maximum összeg ami visszatéríthető. ( így pontos adatot JANUÁRBAN tudunk mondani)
  4. KATA
    KATÁSOK esetében az éves befizetett tételes adó 25%-a kerül visszatérítésre.
    Vigyázat! ez azt jelenti a KATÁSOK esetében, hogy a bevételét ez az összeg növelni fogja, így érdemes figyelni a KATA keretet.

Bölcsődei beiratkozás egyéni vállalkozóként

A gyermek intézménybe történő beiratkozásakor szülőként igazolnunk kell , hogy milyen formában dolgozunk.

Ez lehet munkaviszony vagy egyéb jogviszony ( egyéni vállalkozás ).

Munkaviszony esetében a munkáltató igazolja , hogy a szülő mikortól , határozott vagy határozatlan szerződéssel , teljes vagy rész -munkaidőben került alkalmazásba.

Egyéni vállalkozóként ilyen igazolást nem állíthatunk ki, de a bölcsőde részére igazolnunk kell, hogy vállalkozunk. Ezt megtehetjük a webes ügysegéden megtalálható adatlappal illetve az ügyfélkapuról letölthető törzsadattal tudjuk igazolni, hogy működő nem szünetelő vállalkozásunk van.

Ha adózási kérdésekben segítségre lenne szüksége vagy könyvelőt keres az oldalon megtalálható elérhetőségeken tudunk segíteni.

A könyvelőm

Kedves Ügyfeleink és leendő Ügyfeleink!

Megújult külsővel és folyamatosan frissülő tartalommal igyekszünk a lehető legtöbb információt nyújtani az Önök és vállalkozásuk részére!